Tetoválások

A bejegyzés főleg azoknak szól, akik még az első tetoválásuk előtt állnak. Nekik fontos megemlítenem pár fontos íratlan szabályt, amit ha betartanak, akkor büszke tetkótulajdonosok lehetnek egy szép napon.

 

Első és legfontosabb, hogy kiválasszuk a mintát, amit szeretnénk. Figyeljünk oda, hogy egy olyan ábra legyen, amit egy életen át látni akarunk a testünkön. Ne szaladjunk rögtön a tetoválószalonba, amint megtetszik egy tetszőleges tetoválás. Én is pontosan tudom, hogy milyen érzés az, amikor meglátod „álmaid tetkóját” és alig várod, hogy magadon lásd. Viszont az esetek 90%-ában ez a fellángolás hamar elmúlik, idővel nem is emlékszel rá, hogy miért is akartad azt magadra varratni. Velem is előfordult már, így hát megértem a dolgot. Én azt javasolnám, hogy amint kinézted azt, ami teljes mértékben elnyerte a tetszésed, tedd félre egy kicsit. Néha nézegesd, képzeld el magadon, ahova szeretnéd. Ha pár hónap múlva is azon kapod magad, hogy meg szeretnéd csinálni és ragaszkodsz hozzá, akkor az a tetoválás neked való.

Ezt már korábban is elmondtam, de megismétlem magam. Csak azért, mert az adott tetoválás „divatos” és „menő”, még ne rakasd magadra, mert öt év múlva már nem biztos, hogy ezt fogod gondolni róla. Ezért is fontos az átgondolás és szerény vélemény szerint az is, hogy jelentsen neked valamit. Akármit. Mert képzeld el, hogy valaki megkérdezi, miért csináltattad és azt mondod: „Hm, nem tudom, megtetszett.”. Milyen kiábrándító is tud lenni, nem igaz? Lehet velem egyetérteni, lehet ellenezni, de hangsúlyozom, egyéni álláspont.

 

Másodjára ki kell választanunk az ideális testrészt. Ezt a részét majdnem ugyanolyan erősen át kell gondolni, mint magát a tetoválást. Természetesen ízléstől és mintától függ az egész. Egy nagyobb méretű tetoválást nem tudsz a csuklódra varratni, nem igaz? Az ilyenekre jobb a hát vagy borda körüli rész. De fordítva is igaz, hogy a kisebb tetoválások jobban mutatnak csuklón, esetleg bokán, mint a hátad közepén, ahol alig látni. Továbbá, ismét visszatérek az előző bejegyzésemhez, a testrész munka szempontjából sem mindegy. Hiába terjedt el a tetoválás világszerte és kezd egyre divatosabbá válni, akkor sem tűrik meg sok munkahelyen a feltűnő és látható tetoválásokat. Például egy befolyásos üzletembert nem vesznek komolyan, ha leveszi a zakóját és az alkarján ott tekereg egy sárkány. Szóval, ha „komolyabb” munkahelyen dolgozol, vagy netán szeretnél, olyan helyre csináltasd, ahol el tudod takarni. Például hát, mellkas, csípő. Sőt, úgy olvastam, hogy tűzoltóknak, katonáknak és rendőröknek semmiképp se lehet látható tetoválása, mert egyrészt vagy nem alkalmazzák, vagy kirúghatják őket. Szóval, komolyan kell venni. Főleg annak, aki most még csak tanul. Sosem lehet tudni, hogy mit hoz az élet, milyen ajánlatot dobnak a lábunk elé és ha épp egy nyamvadt alkar tetoválás miatt nem jön össze, az bosszantó tud lenni. Ha már biztos munkahelyed van, ahol megengedett a tetoválás, belevághatsz a látható tetoválások varrásába is. Persze ez ismételten csak személyes vélemény.

A testrészekre visszatérve, még arra mindenképp gondoljatok, hogy a tetoválás fájdalommal jár. Valamit valamiért. Nem lehet egy csicsás tetoválásod anélkül, hogy kicsit meg ne szenvednél érte. Persze ez függ attól, hogy pontosa hova is varratsz. Én például a tarkómra csináltattam egy kisebb mintát. A legelső tetoválásom és a tetováló rögtön azzal kezdte, hogy szóljak, ha rosszul lennék. Ettől persze csak még inkább beparáztam, azt hittem, olyan fájdalmak várnak rám, mint még soha. Persze erről szó sem volt. Egyáltalán nem fájt, apró szúró érzést éreztem, de semmiség volt. Nem úgy a bátyám, aki a bordája körüli részre csináltatott egy nagyobb mintát. Állítása szerinte erősen össze kellett szorítania a fogát, mert nagyon fájt. Mivel ott ugyebár vékonyabb a bőrréteg, és ha a csont felett kell csinálni a tetoválást… nem kellemes. Most szólnék, hogy ha esetleg már kinézted a mintát és a testrészt, de attól félsz, hogy fájni fog… akkor az azt jelenti, hogy nem vagy még felkészülve. Mert aki nagyon akar valamit, az nem foglalkozik ilyenekkel. Gondoljatok arra, hogy hány ezer ember élte már túl rajtatok kívül. Mellesleg az embernek elég nagy a tűréshatára és ez teljesen kibírható. De ha még ennek ellenére is tartasz a fájdalomtól, ülj vissza szépen a fenekedre és hagyd még azt a tetkóvarrást.

Utánanéztem nektek az öt legfájdalmasabb helynek, ahová tetováltatni lehet:

• Az első a szemgolyó. Szerintem ez egyértelmű, hisz a SZEMGOLYÓDRÓL van szó. Ha már valaki belenyúl a szemedbe, az is borzalmasan tud fájni. Képzeld el, hogy tűvel szurkálják meg… Sok szerencsét annak, aki megpróbálja. Ehhez nem pár hónap, pár év átgondolás kell. Én irtózom tőle, de nem is tervezem, hogy oda akarnék varratni.
• A második a szeméremtest. Nos, igen, ez is egy elég érzékeny hely. Erre is csak azt tudom javasolni, mint a szemgolyónál, mégpedig azt, hogy nagyon-nagyon gondold át, ha ilyesmire adnád a fejed. A párod nyilván örülne neki, de te is, ha egész életedben ott lesz az a tetoválás? Persze ez személyes döntés.
• A harmadik lábfej és boka. Ez a testrész azért már kedveltebb helye a tetoválásnak, főleg a nők szeretik. Csak annyit tudok mondani, hogy ha nem riaszt vissza a fájdalom és mindenképp oda szeretnél, ne tartson vissza semmi. Azt a pár óra szenvedést pedig ki lehet bírni, legfeljebb örökre elmegy a kedved tőle.
• A negyedik a fül mögötti terület. Nem túl gyakori hely, de már találkoztam olyannal, akinek ott volt. És igen, fájdalmas volt neki. De mint mondtam, valamit valamiért.
• Az ötödik a mellkas. Nos, ez nem tudom, hogy a nők vagy a férfiak számára a fájdalmasabb. Mint tudjuk, van különbség a két nem között mellkas kinézetében. Mivel a listán van, nyilván mindkét esetet figyelembe vették. Férfiaknál azért kedveltebb hely, mint a nőknél.

 

Azért hozzátenném ezekhez, hogy lehet kérni érzéstelenítőt egész nyugodtan. Csak az egyik ismerősöm elmondása szerint, az elején nem érzel semmit, majd mikor elmúlik, akkor pedig ugyanúgy mindent. De talán csak rosszul csinálta a tetováló. Aki kevésbé bírja a fájdalmat, annak ajánlanám a figyelmébe.  

 

Nagyon fontos dolog továbbá a megfelelő tetováló kiválasztása. Azért nem tetoválószalont írtam, mert egyesek előszeretettel szeretik megcsináltatni egy-egy barátjukkal az adott mintát. Én nem javasolnám. Nincs abban semmi bunkóság, ha visszautasítod, ha netán felajánlaná a dolgot. Nyilván csábító, hogy féláron csinálja meg, de nem biztos, hogy vannak megfelelő fertőtlenítő szerei, a tű kellően letisztított és hogy egyáltalán olyan szépen és művészien megtudja-e csinálni, mint az, aki ténylegesen ezt tanulta és ez a munkája. Ha már mindenképp arra adod a fejed, hogy mintát varratsz magadra és viselni akarod egy életen át, tegyél meg magadnak egy szívességet és becsületesen gyűjtsd rá a pénzed, majd menj el tisztességes tetoválószalonba. Persze lehet, hogy vannak olyanok, akik otthon dolgoznak és profi szinten, mert nagyon tehetségesek. De ritka. Ezért is javasolnám ezt, amiket leírtam.